2015. december 4., péntek

Beindult az Élet... :)



És igen... íme a Centro Gen, ahol hétfőtől péntekig, minden hétköznap tevékenykedünk... :)

Mivel az utolsó bejegyzésemet körülbelül 1,5 hónappal ezelőtt, október közepén írtam - ebből is látszik, hogy eléggé beindult az Élet -, gondoltam, most írok egy kicsit arról, hogy miként zajlik "egy átlagosnak nem mondható" hétköznap itt, Rocca di Papa-ban.:) 


Hogy mi is a Centro Gen? 
És mit is csinálunk itt pontosan? :)

Centro Gen = A Fokoláre Mozgalom-hoz tartozó fiatalok (Generazione Nuova = Új generáció) nemzetközi központja, ahol különböző tevékenységeket, munkákat végzünk a világméretű Gen Mozgalomért, és az egész Fokolár közösségért.

Konkrét feladataink:
- Kapcsolattartás és kommunikáció, mind a 4 földrészen jelenlévő, több 1000 fiatallal.
- Híradás a közösségben történt eseményekről, tudnivalókról: Gen Újság, Gen Honlap szerkesztése és üzemeltetése.
- Nemzetközi programok, találkozók, kongresszusok szervezése.
- A mozgalom többi generációjával (felnőttek, idősek, gyerekek) való kapcsolatépítés, együttműködés és közös akciók szervezése, lebonyolítása.
- Levél/Foto/Audio/Video archívumok kezelése, rendszerezése.
- Hétköznapi élethez szükséges házimunkák: bevásárlás, mosás, főzés, takarítás... stb.

Itt épp a nyomdából frissen érkezett könyvek sorsát rendezzük a garázsban... :)
Az irodánkból premier plánban látunk rá a Fokoláre Mozgalom Központjának épületére (Centro dell'Opera) :)
Jelenlegi feladataim: Foto, audio és video archívumok készítése, rendszerezése, illetve régi kazetták digitalizálása (ez utóbbit még csak most kezdem majd betanulni)... :) 
Igazán érdekes munka számomra, amit most nagy örömmel ("subito, con gioia") sajátíthatok el, egyből olasz nyelven... :) ;) Ennek köszönhetően,  - konkrétan -  "fotográfiai leckéket kellett vennem", hogy használni tudjam a "StudioLine" nevezetű programot, a fotók archiválásához. :) Az első hetekben elsajátított olasz szavaim tehát a következők voltak: Fuori fuoco, poco nitida, sovraesposta, sottoesposta, scatto in controluce, colore sgranato, danneggiato... és ehhez hasonló szakszavak, amik bevallom még most sem tudom hogy hangzanak pontosan magyarul... ;) :D


Gyakran jönnek hozzánk látogatók is, hogy megismerjenek minket, és a 
fiatalok életének jelenlegi aktualitásait. :) 

És hát ezen kívül meg TALÁLKOZÓK, TALÁLKOZÓK, TALÁLKOZÓK... :) ahol minden alkalommal van valamilyen szerepünk, vagy feladatunk, hogy jelenlétünkkel hozzájárulhassunk az közösség életéhez, épüléséhez... :) Ezt körülbelül úgy kell elképzelni, mint egy nagy Családot, ahol a felnőttek/idősek és fiatalok kölcsönösen segítik egymást, és szintén kölcsönösen tanulunk is egymás Életéből és tapasztalataiból. :)




Folyt köv.... :) ;)

2015. október 14., szerda

Chiara Luce és a „Santuario della Madonna del Divino Amore”


Emlékeztek még arra a kegyhelyre, ahol boldoggá avatták Chiara Lucét 2010-ben?? :)

Na... azon a vasárnapon, amikor a Via Appián jártunk, a kirándulás után ugyanabba a templomba mentünk misére!!! Csodaszép élmény volt!!! :)

Amikor beléptem.... egyből eszembe jutottak a Boldoggá avatás pillanatai... a sok szép emlék.... és hogy milyen különleges utazás volt az is... :)))



























Egyébként is elég sokat jár a fejemben Chiara Luce... :) sokszor eszembe jut, mióta itt vagyok Rómában... így gyakran hallgatom az egyik kedvenc, róla szóló dalomat is:
"Tutta per Te!!!" :)


2015. október 13., kedd

Via Appia, kék ég, napsütés... kell ennél több? :)


A Via Appia-n jártunk,
amelyet "a hosszú utak királynőjének neveznek...” :)




Róma első hadiútjaként kezdték el építeni, Kr. e. 312-ben Appius Claudius Caecus censorsága alatt. Először Rómát kötötte össze az Albai heggyel, később még ennél is sokkal-sokkal hosszabb lett... stbstb. :) de nem akarom bemásolni az egész wikipédiát... (tehát, akit bővebben érdekel a téma, az járjon utána...) :D ;)
A lényeg, hogy sok szép, antik, ókori építészeti maradvány található, eme mediterrán fákkal övezett útszakaszon,
(mint például ez itt:) 


amit most vasárnap (10.11-én) vettünk együtt szemügyre, némi kikapcsolódás, csapatépítés, és kirándulás gyanánt. :)

Kék ég, napsütés, az idő teljesen kedvező volt... ;)

Néhány kecskével és 2 eredeti, olasz pásztorral is összefutottunk...
mekkora szakma már!!! :D
"Ez egy vidám vidám vidám vidám vidám vidám nap!" :D 

Még több szívmelengető, bájos kép rólunk:

Igen, ez valami nagy kapu vagy ajtó lehetett valaha..??!! :D

MI... (minusz 1)... mivel Lídiánk aznap sajnos beteg volt, úgyhogy itt nem teljes a csapat...

Szeretünk gyalogolni... :D
Elenával elvagyunk... Szállóige: "Subito, con gioia!!! FUUU FUUU FUUU!" :))
Hát igen... vele egész évben együtt leszünk... :) ő is ugyanúgy 1 évre jött mint én, és a cseh lány (Marie) is. Úgyhogy jelentem... Közép-Kelet Európa már megérkezett a Centro Genbe!!! :)) Állítólag ilyen létszámú képviselet még nem volt! :) (Gábor mondta) :D

És íme Szlovákia, Csehország és Magyarország. együtt..... Che belle!! ;)
Itt pedig Áááníííttááával láthattok!!! :))))) Kiderült számunkra,
hogy a magyar és argentin emberekben elég sok hasonlóság akad(hat). :)
Legalábbis bennünk van néhány... :) Az első pillanattól kezdve értettük
egymás humorát, már egymás arckifejezése és hangvétele alapján is egyből kapcsoltunk :D... (csak hogy egyet említsek)... :) És természetesen a hasonlóságok mellett van egy mondhatni... markánsan megkülönböztető dolog is, amiben viszont tűz és víz vagyunk... :D
Csak egy mondta, és egyből érteni fogjátok: Ha a genlakásban lakó egyéneket egy skálán kell elhelyeznünk a gyorsaság és intenzitás szempontjából, akkor jelenleg Anita a 10-es, mivel ő a legfürgébb és legpörgősebb személyiség..... :D és valószínűleg én vagyok az egyik "legnyugisabb, legkörülményesebb is legmegfontoltabb"! xD  (csak hogy szépen fejezzem ki a dolgokat magammal kapcsolatban.. de tudjátok ti, hogy mire gondolok) :))))) :D
És ez az apró különbözőség akkor volt csak igazán vicces, amikor kettőnknek kellett elintézni" a nagybevásárlást", 
egy közeli supermarketben.... no comment ;) :D hihííí
Bár... Aníta (sajnos) 1,5 hét múlva indul haza Argentínába, de így is nagyon hálás vagyok
Istennek, hogy megismerhettük egymást... ha csak 1,5 hónapunk is volt rá! :)



Ő pedig Maryann, a tisztalelkű, "csupaszívlélek", örök gyermek, Malaysiai barátném....:)
Hát nem cukkanat???!! :D A történet vele még folytatódik... ;)
És íme az én dráággaa kicsiii Maria Joao-m!! <3 :) Sajnos tőle szintén kb. 1 hét múlva búcsút kell vennem... :(( mivel ő is megy haza, Portugáliába... :'( Ma este, munka közben rádöbbentünk, hogy ez már mennyire közel van... kicsit "el is pityeregtük magunkat" :') ... Maria Joao az a típusú brava gen, aki már nem is gen, hanem brava mamma! :D De komolyan... hiperszuper figyelmes, tényleg mindenre és mindenkire odafigyel, és van egy nagyon különleges képessége arra, hogy egyből észrevegye, ha a körülötte lévő embereknek segítségre vagy támogatásra van szüksége... :) És tényleg egész nap sireg-forog... :D Tehát tőle is van mit tanulni.... :) Ja, és neki is óriási szííííve van!! :) Nagyon megszerettem őt is. :) <3

2015. október 5., hétfő

Trastevere, Róma, fagyi, színház, együtt... Egy szép, októberi szombat este ;)


"Trastevere – Róma igazi szíve" /szokták mondani..../ :) És mi sem gondoljuk másképp... :)

Úgyhogy... akik jöttök majd meglátogatni... EZT A HELYET NEKTEK IS MINDENKÉPP LÁTNI KELL!! :)

Hol is van pontosan Trastevere?? :) (kis segítség azoknak, akik még nem jártak Rómában!) :)






















Pár Életkép a városrészről:

    

A városrész központja a Piazza Santa Maria in Trastevere, ahol Róma egyik legrégebbi, a III. században épült Mária temploma, a Santa Maria in Trastevere áll. A templom belseje egy építészeti csoda, Róma egyik legszebb temploma. :) - szerintünk. ;)












És itt vagyunk MI..... :)   


































Este sétáltunk egy nagyot... :)



Séta után megízleltük az igazi olasz fagyi ízét egy igazán cuki kis fagyizóban... :) ;)








Végezetül következett egy színházi előadás... :)

Címe: Per Sempre: POESIA!!! 
A darabot egy Rita nevezetű, brazil, várandós hölgy adta elő, (már elég nagy pocakkal) :) olaszul, egyszemélyes monológban. :) 
A történet: A színésznő, Rita szüleinek szenvedését és vívódását meséli el, hogy mit éltek meg a diktatúra ideje alatt, főleg az édesapja érzéseit mutatja be. Későbbiekben pedig a színésznő, kapcsolatát szüleivel. (már amennyit értettem belőle.. :D) A történet konklúziója körülbelül az volt, hogy a művészet, a költészet volt az, ami átsegítette Rita szüleit életüknek ezen nehéz időszakán. 
A színésznő édesapja és édesanyja írásait, költeményeit használta fel a színdarab, és a dalszövegek megírásához, összeállításához.


 

Lídiával az előadás alatt... :)


Közös kép a színésznővel és férjével.... :)

Hát így telt az október 4-i szombat esténk... :) ;)